Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

A rhinovírus-fertőzés stimulálja a hisztamin-felszabadító faktort (HRF) és a HRF-reaktív immunglobulin-E-t, ezáltal fokozza az asztma súlyosságát és exacerbációit.

A hosszú hatású bronchodilatátor szerek képezik a krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelésének alapját, melynek hatására javul a tüdőfunkció, enyhülnek a tünetek és növekszik a terhelési kapacitás. A betegek egy részénél azonban visszatérő exacerbációs epizódok jelentkeznek, ilyen esetekben inhalációs kortikoszteroidok adása válhat szükségessé.

Az EMA-CHMP pozitívan véleményezte a súlyos asztma kiegészítő kezelésére szolgáló Tezspire (tezepelumab) készítményt.

A cystás fibrosis (CF) az egyik leggyakrabban előforduló ritka genetikai betegség Magyarországon. Az elmúlt évtizedekben a diagnosztikus és terá­piás lehetőségek lehetővé tették a betegek élettartamának és életminősé­gének javulását, azonban a betegség jelentős terhet ró a családokra, ezért a gondozás multidiszciplináris csapatmunkát követel meg, melynek egyen­értékű, oszlopos tagjai az alapellátásban dolgozó kollégák, dietetikusok, gyógytornászok, pszichológusok, CF specialisták és nővérek. Írásunkban a Magyarországon a 2021-es évben bevezetett génmodulátor terápia és a 2022-es évben bevezetendő újszülöttkori szűrés kapcsán ismertetünk néhány gondolatot, kiemelve a korai diagnózis fontosságát.

Az asztma a légutak egyik leggyakoribb krónikus megbetegedése, amely­nek diagnózisa a különböző fenotípusok miatt komplikált. Emiatt szükséges a kórképek mögött megbújó mechanizmusok minél pontosabb feltárása, a gyulladás kialakulásában részt vevő sejtek – így az eozinofilok – funkcióinak még alaposabb megismerése.

A Covid-19 pandémia idején minden krónikus betegség esetén felmerült a kérdés, hogy mennyiben befolyásolja egymást a két kórkép. A légúti obstruktív megbetegedések különösen fókuszban voltak, hiszen a Covid-19 is leginkább pulmonális szövődménnyekkel járt. A szerző a közleményben összefoglalja a Covid-19 és az asztma eddig megismert összefüggéseit. Bár a vírusinfekciók asztma exacerbációt okoznak, a két betegség együttes előfordulása mégsem járt magasabb morbiditási vagy mortalitási rizikóval. Ennek feltétele az, hogy az asztma kontroll alatt legyen, vagyis járvány idején különösen fontos a megfelelő beteggondozás és a jó terápiás adherencia. 

A COVID-19-pandémia idején minden krónikus betegséggel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy mennyiben befolyásolja egymást a két kórkép. A légúti obstruktív megbetegedések különösen fókuszban voltak, hiszen a COVID-19 is leginkább pulmonális szövődményekkel járt. A közlemény összefoglalja a COVID-19 és az asztma eddig megismert összefüggéseit. Bár a vírusinfekciók az asztma exacerbációját idézhetik elő, a két betegség együttes előfordulása mégsem járt megnövekedett morbiditási vagy mor­talitási rizikóval. Ennek feltétele az, hogy az asztma kontroll alatt legyen, vagyis járvány idején különösen fontos a megfelelő beteggondozás és a jó terápiás adherencia.

A fázis III NAVIGATOR vizsgálat eredményei alapján az FDA gyógyszerjelölti státuszba (NDA) vette a súlyos asztma kezelésére szolgáló tezepelumab hatóanyagot.

Egy brit II. fázisú vizsgálat szerint az inhalációs budesonid csökkenti a sür­gősségi beavatkozások szükségességét és a COVID-19-fertőzésből való felgyógyulás időtartamát, míg egy jelenleg is folyó nagyobb esetszámú megfigyelés interim analízise szerint átlagosan 3 nappal rövidítette meg a COVID-19-ben szenvedő, rossz kimenetre hajlamosító rizikófaktorokkal rendelkező betegek felépülését és csökkentette a kórházi felvételük és elhalálozásuk arányát.

Lancet Respiratory Medicine Published, 2021. április